Bükfürdőtől 35 km-re.
A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk, németül Kleinzinkendorf első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.
Fő látnivalója a Széchenyi-kastély.
A kastély újjáépítése a háborús pusztulása után sokáig váratott magára. Az sem dőlt el hosszú ideig, hogy a felújítást követően milyen funkcióra lesz alkalmas az egykori grófi lakóhely. A rekonstrukciós munkák 1969-ben kezdődtek, és addigra kialakult, hogy Széchenyi István életével foglalkozó kiállítás kap helyet az épületben. A Széchenyi István Emlékmúzeum gyűjteménye a legnagyobb az országban, amely egy történelmi személynek állít emléket. A múzeum anyagának összegyűjtésében, a szakmai munka koordinálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Környei Attila történész, aki haláláig (2000) igazgatója volt a múzeumnak. A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum a létrehozója, -és alapításától napjainkig háttérintézménye – az 1975-ben alakult Országos Széchenyi Kör-nek.
A főépület 1973-ban, a Széchenyi-szárnynak nevezett nyugati épületrész 1985-ben készült el. A Múzeum főépületében, a földszinten Széchenyi István életének emlékeit állították ki. Itt látható, pl. Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott a múzeum rendelkezésére.
Ugyancsak itt tekinthetjük meg a család történetét bemutató, valamint Széchényi Ferenccel kapcsolatos kiállítási anyagot is.
Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. A nagyteremben látható a kastély egyetlen megmaradt rokokó kályhája, a falakon pedig neves művészek Széchenyi Istvánt és a család más tagjait ábrázoló festményei láthatóak.
Helyet kapott itt a folyamszabályozásokkal (Duna, Tisza), a közlekedésfejlesztéssel, (gőzhajózás, vasút), az úthálózat korszerűsítésével, megépítésével kapcsolatos tárgyi és képi anyag, valamint a korszerű majorgazdálkodás, ló, juh- és selyemhernyó-tenyésztés, gőzmalomépítés dokumentumai. A folyosó benyílóban például a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, amely kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.
Az épület keresztszárnyában, a Széchenyi- szárny emeletén az Országos Műszaki Múzeum anyagai:
“A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig” c., és a “A magyar pénzverés történte” kaptak állandó kiállítási lehetőséget.
Kiállítások:
Gróf Széchenyi István élete és munkássága
A magyar ipar a reformkortól a XX. századig
A magyar pénzverés története
A nagycenki templom mögötti temetőben található a Széchenyi mauzóleum. Szinte a nagy magyar minden leszármazottja itt nyugszik. Felül szép kápolnában gyönyörködhetünk. A külföldön élő Széchenyiek egy része a temető végében található.
Forrás: szechenyiorokseg.hu és a hu.wikipedia.org